Decemberben lassan kezd csordogálni a magyar államkincstárba az eddig befagyasztott uniós források egy része, ami jelentős hír a gazdaság számára. A járvány alatt felfüggesztett uniós költségvetési szabályok ismét életbe léptek, és folyamatban vannak a reformtárgyalások. Az új Függő Változó podcastsorozatban részletesen elemezték az uniós tagság hatásait az ország gazdaságpolitikájára.
Decemberben kiderült, hogy lassan kezd csordogálni a magyar államkincstárba az eddig befagyasztott uniós források egy része, ami jó hír a gazdaság számára. Ugyanakkor fontos változás, hogy a járvány alatt felfüggesztett uniós költségvetési szabályok újra életbe léptek, és folyamatban vannak a reformtárgyalások. Emellett Magyarország ellen túlzottdeficit-eljárás indul, amit a kormány évek óta el akart kerülni. Az uniós tagságnak az ország gazdaságpolitikájára gyakorolt hatása idén és a jövőben is nagyobb lehet, mint korábban.
A hatásokat részletesebben elemeztük az új Függő Változó podcastsorozat legújabb adásában. Gyévai Zoltánnal, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójával, Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével és Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával beszélgettünk. A műsort a lejátszás gombra kattintva hallgathatják meg vagy feliratkozhatnak ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, valamint követhetnek minket a Spotify-on is. A podcast elérhető itt: www. .hu/uploads/2024/01/01_27_unio_gazdpol .mp3.
Gyévai Zoltán, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója, megjegyezte, hogy a magyar kormánynak az év hátralévő részében 9 milliárd euró kohéziós politikai pénzhez kell biztosítania hozzáférést a feltételek teljesítésével. Ezen kívül figyelembe kell venni a helyreállítási pénz kérdését is, amelynek érdekében idén nagyjából 10 milliárd eurót kell kiszabadítani. A következő egy-két évben további 10 milliárd euróra lesz szükség ehhez.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője hozzátette, hogy bár túlzottdeficit-eljárás van érvényben, a cél továbbra is az, hogy a növekedés visszaálljon 2024-ig.
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója szerint az új szabályrendszerben lehetőség van arra, hogy a tagállamok hosszabb idő alatt hajtsák végre a kiigazítást. Ezzel együtt, ha a növekedés visszaáll egy magasabb szintre 2024-ben, a kormányzat 2025-re szigorúbb költségvetéssel rukkolhat elő, amely többletbevételt biztosíthat számára a tervezéshez.Így 2025-re már tudnak hosszabb távú terveket készíteni.
Magyarországra vonatkozóan azt számoltuk ki, hogy ha négy év lenne a kiigazítás időszaka, akkor évente körülbelül a bruttó hazai termék 0,45 százalékának megfelelő mértékű kiigazítást kellene végezni, míg ha hét évre kitolják, akkor csak 0,25 százaléknyit. Mindkét szám viszonylag alacsony. Az új költségvetési szabályrendszer elfogadása összességében kedvező lenne Magyarország számára.
Az új adás a Függő Változóban arról szól, hogy bár a gazdaság újra növekszik, a megélhetési válság még mindig nem ért véget. Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója a www Mentés másként című podcast vendége volt, ahol arról beszélt, hogy az ember belső órája már egy évszázada elállt. A válság után egy-két év is eltelhet, mire véglegesen kijövünk belőle. A reálbér nő, és az infláció is egyszámjegyű.
Az új Mentés másként podcast epizódjában körüljárjuk, hogy hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből. Ismerd meg a magyar magánegészségügy jövőbeli kilátásait és az arra váró betegeket. Egy másik adásban pedig megtudhatod, miért élnek jobban a románok, mint a magyarok a főre eső GDP alapján, és milyen okok vezettek ehhez a gyors növekedéshez. Végül néhány hazai példa is bemutatja, hogyan lehet vonzóbbá tenni a közösségi közlekedést anélkül, hogy százmilliárdokat kellene költeni, egyszerűen csak az utasok igényeire figyelve és jobb szervezéssel.
Az akkugyárak megjelenése nagy kihívást jelent a magyar munkaerőpiac számára, ami sok ezer szakemberre van szüksége. A fiatalabb szakembereknek különösen nehéz a verseny a magyar kis és középvállalatokkal. Az EU támogatásának szerepe még fontosabbá válik a magyar gazdaságpolitikában a jövőben.
A 2021-es évben fontos változások történtek az uniós források kapcsán Magyarországon, ugyanakkor a túlzottdeficit-eljárás és a költségvetési szabályok felfüggesztése is jelentős hatással volt az ország gazdaságára. Az új költségvetési szabályrendszer elfogadása kedvező lehet Magyarország számára hosszú távú terveinek készítése során. Az akkugyárak megjelenése és a munkaerőpiac kihívásai miatt az EU támogatásának szerepe továbbra is fontos marad a magyar gazdaságpolitikában
