Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin győzelmét eredményezné, ha az amerikai kongresszus megszüntetné Ukrajna finanszírozását. Az amerikai tisztségviselő hangsúlyozza, hogy nem engedhetjük meg, hogy Ukrajna előbb elfogyassza pénzét, mint lőszereit. Októberben Joe Biden közel 97 milliárd eurót kért a kongresszustól, hogy finanszírozza Ukrajna, Izrael és az amerikai határvédelem terveit. Azonban a republikánusok irányította képviselőház elutasította a csomagot – emlékeztet a Sky News. Az orosz-ukrán háború eseményeiről csütörtökön véget ért az online élő közvetítés a www-n.
Denisz Prokopenko, az Azov-ezred parancsnoka szerint több mint 900 mariupoli katona továbbra is orosz fogságban van. Prokopenko szerint ez a hír az ukrán médiában jelent meg azután, hogy szerdán 207 ukrán hadifogoly térhetett haza az orosz fogságból. Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy a hazatért hadifoglyok közel felét mariupoli katonák képezték. A Kyiv Independent szerint Propenko arról számolt be, hogy két azovi harcos szabadult el, de egyikük sem volt mariupoli. A Mariupolt védő ukránokat a város elfoglalása során ejtette foglyul az orosz haderő 2022 májusában.
A Reuters és a Kyiv Independent ukrán forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Kína figyelmeztette Ukrajnát az ország közötti kapcsolatok károsítására azzal, hogy 14 kínai vállalatot felvettek a „háború nemzetközi támogatóinak” listájára. A figyelmeztetés a közelmúltban egy találkozón történt, amelyen részt vett Kína ukrajnai nagykövete és magas rangú ukrán tisztviselők. Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) hozta létre a listát, hogy ösztönözze a nemzetközi üzleti vállalkozások kivonulását Oroszországból és csökkentse Moszkva pénzügyi lehetőségeit. A listán szereplő vállalatok túlnyomó többsége kínai, összesen közel 50 vállalat.
Az Oroszországba hurcolt ukrán gyermekekről szóló kétnapos nemzetközi konferencia Rigában kezdődött. A rendezvényt Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége nyitotta meg. Kilenc, Ukrajnába visszatért gyermek vett részt a rendezvényen, akik elmesélték, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az oroszországi tartózkodásuk alatt. Az ukrán elnök gyermekjogi képviselője, Darja Heraszimcsuk elmondta, hogy Kijev mintegy húszezer gyermeket azonosított, akiket az oroszok hurcoltak el. Azonban csak néhány százuk térhetett vissza eddig. Az ukrajnai erők öt csapást mértek a Krími félszigeten található szevasztopoli Belbek repülőtérre a orosz megszállás alatt – közölte Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban.
Az ukrán védelmi erők szóvivője, Jurij Ihnat, arról beszélt a tévéműsorban, hogy képesek csapást mérni a Krím félszigeten lévő orosz katonai infrastruktúrára, mivel rendelkeznek ehhez szükséges eszközökkel. Kifejtette, hogy folyamatosan és rendszeresen támadják, hogy csökkentsék harcképességüket. Ezen túlmenően kiemelte, hogy Ukrajnának még több fegyverre és repülőgépre van szüksége, amit a partnerországoktól remél megszerezni. Ihnat azt is nyilatkozta, hogy az orosz katonai jelenlét a Krímben folyamatosan csökken, ami az ukrán taktikai repülőpilóták által használt cirkálórakétáknak köszönhető, amelyeket a partnerországoktól kapnak. Az ukrán légierő szóvivője továbbá elmondta, hogy Oroszország az ideiglenesen megszállt Krímben található öt repülőteret használja támadások indítására Ukrajna ellen.
Az Ukrinform jelentése szerint az orosz csapatok többszörös rakétakilövő rendszerrel (MLRS) lőtték a Vovcsanszk nevű települést Harkiv területén, valamint irányított légibombákat dobtak a Vilkhuvatka falura. Oleh Szinyehubov, a Harkivi Területi Katonai Adminisztráció vezetője közölte ezt a Telegramon. Az MLRS-t 12 óra körül használták Vovcsanszk központjának támadására, és ennek következtében megsérült egy lakóház. Nem érkezett információ az áldozatokról. Ezenkívül, ugyanebben az időben az orosz csapatok legalább két irányított légibombát dobtak a Vilkhuvatka falu közelében lévő Kupjanszki járásra. A lövedékek egy mezőgazdasági vállalkozás területét célozták meg, de nincs jelentés az áldozatokról. Korábban már beszámoltunk arról, hogy az orosz erők irányított bombákat dobtak egy kórházra Harkiv területén.
Az orosz hadsereg drónnal támadott meg egy mentőautót a Herszon megyei Beriszlav körzetben – írja az Ukrinform. A dróntámadásban megsérült a jármű, amikor a mentősök éppen egy hívásból tértek haza. Az oroszok megtámadták a mentőbrigádot Herszon területen – írja a terület katonai igazgatósága. Ennek következtében 33 beteg és összesen 38 ember evakuálásra került a megyei kórházból, miután az épület homlokzata, ablakai és teteje is megrongálódott. Emellett többen megsérültek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az unió vezetőit, hogy vegyenek részt a globális békecsúcs előkészítésében – írja az Ukrinform. Az elnök januári svájci látogatásakor megállapodást kötöttünk a globális békecsúcs összehívásáról és a szervezői munkálatok már megkezdődtek.
Az MTI közleménye szerint az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ) szerdán bejelentette, hogy Oroszország megsértette a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményeket. Ez történelmi jelentőségű esemény, mivel ez az első alkalom, hogy a Hágában található bíróság végleges döntést hozott az Oroszország általi nemzetközi jog megsértésével kapcsolatban. Mindenkit arra kérünk, hogy aktívan vegyen részt a csúcstalálkozó előkészítésében, hogy Európa megfelelően képviseltesse magát és folyamatosan megbízható hangként szólaljon meg. Hiszünk Európában és hiszünk abban, hogy az európai egység képes lesz a normális élet fenntartására a kontinensen. Ez az a hit, amiben mi, és reméljük, veletek is osztoztok.
Az ENSZ-bíróság döntése szerint Oroszország megsértette az oktatásban az ukrán kisebbséggel szembeni megkülönböztetés tilalmára vonatkozó kötelezettségét. Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szerint az ICJ határozatában Oroszországot bűnösnek találta a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezmény 9. cikkének megsértésében. A határozat szerint Oroszország nem tett eleget a terrorizmusfinanszírozási ügyek kivizsgálásával kapcsolatos kötelezettségeinek, amelyekre többször is felhívta rá a figyelmet Ukrajna. Az ukrán külügyminisztérium szerint ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy Oroszország nem tiszteli a nemzetközi jogot.
Az ukrán nyelven tanuló iskolások számának robbanásszerű csökkenéséről szólva a bírósági elnök hangsúlyozta a döntésben. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elutasította az orosz támadásokra vonatkozó gondolatokat, és „egészségtelen fantáziálásnak” nevezte őket. Ő úgy véli, hogy az európaiakat az „orosz megszállás mitikus fenyegetésével” és a háború felkészülésénél való ijesztgetéssel manipulálják, hogy ezzel próbálják igazolni azt, hogy segítenek Ukrajnának az Oroszországgal folytatott háborúban – áll az Unian beszámolójában. Oroszország azt állítja, hogy a NATO és az Európai Unió félelmei „mitikusak”, amikor egy agresszorország támadásának lehetőségéről beszélnek.
Felhívták a figyelmet arra, hogy számos európai politikus és katonatiszt úgy nyilatkozott korábban, hogy fel kell készülni egy esetleges háborúra Oroszországgal. A holland hadsereg főparancsnoka arra szólította fel az embereket, hogy készüljenek fel az események ilyen alakulására, míg a svéd polgári védelmi miniszter szerint a háború nagyon is lehetséges. Boris Pistorius, a német védelmi miniszter pedig azt állította, hogy öt-nyolc éven belül fegyveres konfliktusra kerülhet sor a NATO és Oroszország között. Az orosz Il–76-os repülőgépet, amely ukrán hadifoglyokat szállított, lelőtték, és később orosz vizsgálóbizottság érkezett a helyszínre. A RIA Novosztyi szerint a bizottság személyes iratokat talált és foglalt le az áldozatok mellett. Ezen a repülőgépen 65 ukrán fogoly volt, akiket hadifogolycsere céljából szállítottak.
Az orosz kísérőtisztek és a személyzet hat tagja, akik utaztak a gépen, meghaltak, a balesetben. Az orosz szakemberek rendelkeztek genetikai profillal az összes ukrán katonáról, így képesek voltak azonosítani az elhunytakat. Margarita Simonyan, a Rosszija Szegodnya médiacsoport és az RT tévécsatorna főszerkesztője a baleset napján közzétette az ukrán hadifoglyok teljes listáját, akik az Il-76-os fedélzetén voltak. Később Kijev közölte, hogy néhány foglyot már átadtak Ukrajnának korábbi cserék során. Az ukrán hadsereg szerint az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön azt állította, hogy az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgépet az amerikai Patriot-rendszer MIM-104A típusú irányított légvédelmi rakétája lőtte le.
Egy repülőgép hadifoglyokkal érkezett a határon. Miközben a gép indult, megtörtént egy tragédia: azonban nem csak a foglyok haltak meg, hanem három orosz tiszt és a hat fős személyzet is. Az orosz parlament alsóháza plenáris ülésén felkérte az amerikai kongresszust, hogy minősítse az ukrán rezsimet terroristának, és állítsa le a támogatást. Ezenkívül segítséget kért a közvetlen elkövetők bíróság elé állításához. A dokumentum szerzői hangsúlyozták, hogy ez a történés egy szándékos és tudatos gyilkosság volt, mivel a fogolycseréről és a fogolyszállítás útvonaláról előzetesen megegyeztek a felek.
Az Il-76-os lelövése kapcsán Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője csütörtökön nyilatkozott az újságíróknak. Elmondta, hogy a nyugati országok nem hajlandók részt venni a nemzetközi vizsgálatban, mert félnek, hogy kiderülhet az érintettségük. Ezt követően Vlagyimir Putyin, az orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzetközi vizsgálatot lefolytassák az Il-76-os ügyében. Az MTI tájékoztatása szerint Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Nemzeti Államvédelmi Osztályának vezetőjét, Roman Szemencsenkót menesztette. Az elnökség tájékoztatása szerint a szolgálat továbbra is erősíti és optimalizálja az osztályát az újságírók zavartalan munkájának és biztonságának biztosítása érdekében. Az Ukrajinszka Pravda szerint ezek az információk ismertetésre kerültek.
Az SBU közölte, hogy megerősítik az Országos Televíziós és Rádiós Műsorszolgáltatási Állami Ügynökséget, valamint optimalizálják a munkájához vezető megközelítéseket a média akadálytalan működésének és a megfelelő szintű biztonság garantálása érdekében. A hivatal új vezetőjének jelölését hamarosan benyújtják az elnöknek. Az Ekonomicsna Pravda szerint Japán 390 millió dollárral támogatta Ukrajnát a Világbank közvetítésével. A pénzt elsősorban szociális kiadásokra és a mezőgazdasági újjáépítésre fordítják. A pénzügyminiszter, Szerhij Marcsenko köszönetet mondott Japánnak és a Világbanknak a nyújtott segítségért.
Információk súlypontszerű átrendezése:
Az Európai Bizottság szombaton kezd informális egyeztetéseket a következő Oroszország elleni szankciók csomagjáról, amely a 13. invázió óta bevezetett. Három diplomáciai forrás, akik anonimitást kértek, arról tájékoztatták a Reuters hírügynökséget. A források szerint a cél az, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyeken Oroszország a korábbi szankciókat kikerüli, általában kettős felhasználású vagy katonai és civil célokra is alkalmas import áruk segítségével. Továbbá, bővíteni fogják a szankciós listát újabb orosz személyekkel és jogi személyekkel, ami azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek vagy érdekeltségeinek nyugaton lefoglalhatják vagy megszüntethetik a rendelkezésre állásukat.
A lengyelek és a balti államok azt kezdeményezték, hogy az Unió tiltsa be az orosz alumínium és a cseppfolyósított földgáz importját – állítják a Reuters forrásai. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az „Elsők Mozgalma” nevű ifjúsági mozgalom kongresszusának zárónapján csütörtökön. Hozzátette, hogy a beszéd mellett Putyin részt vesz egy videókonferencián is a kormány több tagjával és regionális vezetőkkel. Az eseményen az orosz modern campusok hálózatának létrehozásáról tárgyalnak. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij reagált az 50 milliárd eurós uniós támogatásról szóló csütörtöki döntésre a közösségi médiában.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy nagyon fontos az EU 27 tagállamának jóváhagyásával meghozott döntés, ami bizonyítja a szövetség erős egységét. A támogatás hosszú távon megerősíti Ukrajna pénzügyi és gazdasági stabilitását, amely nem kevésbé fontos, mint a katonai segítségnyújtás és az Oroszország elleni szankciós nyomás – állapította meg az ukrán elnök. Külön köszönetét fejezte ki @CharlesMichelnek és az EU vezetőinek a 2024-2027-re létrehozott 50 milliárd eurós Ukrajna Alapról.
Matthew Miller, az amerikai külügy szóvivője elmondta a sajtó képviselőinek, hogy az amerikai kormányzat álláspontja Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban nem ellentétes a nemzetközi sajtóban megjelent hírekkel. A jelentések téves információkat tartalmaznak és nincsenek összhangban a valósággal. Hallhatták, hogy az elnök és a külügyminiszter többször beszéltek arról, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. Azonban fontos megemlíteni, hogy még tavaly nyáron Biden kijelentette, hogy Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra és ez a közeljövőben sem várható változás. Az amerikaiak és a németek hasonlóan óvatos álláspontot foglalnak el Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, például a balti országokhoz képest.
A képviselőház republikánus házelnöke, Mike Johnson szerdán elmondta a The Hill amerikai hírportálnak, hogy van esély arra, hogy a politikai vita az Ukrajnának szánt támogatásokról elkülönüljön a bevándorlást érintő vitáktól. Eddig a republikánusok nem hagyták jóvá az Ukrajnának szánt további forrásokat a törvényhozás alsóházában, mert így több pénzt követeltek a demokratáktól a határvédelmi és migrációs célokra. Johnson kijelentése most változtathat ezen. Ugyanakkor a házelnök hangsúlyozta, hogy az ügy különválasztása attól is függ, hogy a két párt tárgyalói a szenátusban milyen megegyezésre jutnak a migrációs kérdésben.
Csütörtök reggel az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint négy drónt semlegesítettek a Belgorodi terület felett, míg egyet a Kurszki terület felett. Az akciókat az ukrán „terrortámadásnak” nevezték a közleményben. Egy másik forrás szerint a minap Nyizsnyij-Novgorodban két drónt is lelőttek. A német Bild újság szakértőket megkérdezett arról, mi történhetett a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka között. Gustav Gressel, a német katonai szakértő szerint Zelenszkij végül nem tudta meneszteni Zaluzsnijt, mert az ukrán hadsereg tábornokai tiltakoztak a döntés ellen.
A Bild beszámolója szerint Andrij Gressel, a jelentés szerzője szerint az ő ellenállásuk vezetett ahhoz, hogy az elnök visszavonja a lépést egy órán belül. Gressel hozzátette, hogy szerinte Kirilo Budanov helyett Olekszandr Szirszkij lett volna az első számú lehetséges utód, de mindketten végül elutasították a felajánlást. „A katonai ügyekbe való beavatkozás – különösen Andrij Jermakon keresztül – az elnöki hivatal részéről problémát jelentett a kezdetek óta” – mondta Gressel. Ezen kívül, a Bild szerint Zelenszkijnek és Zaluzsnijnek is nézetkülönbségei voltak Bahmut védelmével kapcsolatban. Bár Zelenszkij nyomására megpróbálták megvédeni a várost 2023 tavaszáig, végül májusban elesett.
Zaluzsnij már hetekkel ezelőtt ki akart vonulni Avdijivkából, a régóta ostromlott keleti településből annak érdekében, hogy stabilabbá tegyék az ukrán védvonalat – állítja egy információ a laptól. Azonban Zelenszkij elutasította ezt a javaslatot. Ehelyett a városba utazott december 30-án, hogy jelezze, nem hagyják el a települést. Egy ukrán tisztviselő azt mondta a német lapnak ezzel kapcsolatban: „A Zelenszkij elnök vagy Jermak, illetve Zaluzsnij tábornok közötti hatalmi harc egy bonyolult és hosszú történet, amely negatív hatással van az általános ukrajnai helyzetre. Õszintén szólva elég sz*r helyzetbe hoz minket.” A német biztonságpolitikai szakértő, Nico Lange is megerősítette, hogy a konfliktus sok kárt okoz Ukrajnának, és Oroszország malmára hajtja a vizet – nyilatkozta a Bildnek.
Az ukrán kormányzati kommunikációnak ‘azonnal vissza kellene térnie a professzionális szintre’ – mondta. Zelenszkij és Zaluzsnij most együtt kellene kiállniuk a nyilvánosság elé, és véget kellene vetniük ennek a vitának, amely méltó államférfiakhoz. Az Ukrajinszka Pravda szerint Ukrajna 2024-ben megsokszorozza a fronton lévő drónok számát. A védelmi minisztérium sajtószolgálata szerint már tavaly jelentősen növelték a gyártási folyamatot. Több mint 200, a piacon működő ukrán cég foglalkozik harci drónok gyártásával. Várhatóan több százezer különböző típusú eszköz lesz elérhető, amelyek felderítésre, támadásra és valós idejű helyzetfelismerésre is alkalmasak.
A Harkiv régióbeli kórházból több tucat beteget kellett evakuálni az ukrán hatóságok szerint, miután szerda este egy orosz bomba becsapódott az épületbe – jelentette a Sky News. Volodimir Timosko, a harkivi rendőrség vezetője szerint a bomba a Velikij Burluk település kórházát érte el 21 óra 45 perckor. A rendőrfőnök tájékoztatása szerint 38 embert kellett kimenekíteni a kórházból. Oleh Szinehubov, a Harkiv régió kormányzója szerint négy embert helyszíni elsősegélyben részesítettek. Mint mondta, az épület homlokzata, ablakai és tetőszerkezete is megsérült a támadás során.
Az egynapos brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön Alexander De Croo belga miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Unió 27 tagállamának vezetői minden bizonnyal megállapodnak az Ukrajnának tervezett pénzügyi támogatásról, amely 50 milliárd eurót tesz ki. Megállapította, hogy nincs alternatíva a kompromisszumos megállapodásnak az ukrajnai segélyekkel kapcsolatban, és elmondta, hogy ez a megállapodás kulcsfontosságú. Amikor Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök megérkezett, óvatosan optimista volt a megállapodásról, és azt mondta, hogy lehetőséget lát a kompromisszumra, ha Magyarország hajlandó rá. Az MTI híradása szerint. A épület homlokzata, ablakai és tetője sérültek ellenben.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt a Norvég Liberális Párt elnökhelyettese, Abid Raja jelölte Nobel-békedíjra – jelentette a norvég VG hírportál. Az elnökhelyettes azzal indokolta a jelölést, hogy Stoltenberg hatalmas erőfeszítéseket tesz az ukrajnai béke érdekében. Raja szerint senki sem dolgozott ennyit Ukrajna határain kívül, mint ő. Stoltenberg okosan, logikusan és érzelmesen teszi mindezt, és soha nem fárad el. Ő az a személy, aki a legfontosabb béketeremtő erő Ukrajna határain kívül. Az elnökhelyettes nagyon büszke, hogy norvég, amikor Stoltenberget látja a világ színpadán. Raja hozzátette, hogy szerinte a NATO főtitkára rengeteget tett Európa és a világ békéjéért és demokratikus berendezkedéséért.
Kereckén, egy kárpátaljai településen tavaly decemberben megtörtént a robbantás. Egy férfi a települési tanács ülésén gránátot robbantott fel. A robbantás következtében többen megsérültek, és közülük kettő sajnos életét vesztette. Az első áldozat néhány nappal később, míg a második áldozat január közepén halt bele sérüléseibe. Az elkövető hosszú ideje terrorcselekményekkel gyanúsított személy, azonban az elkövetett bűncselekmény jogi meghatározása nemrég apróbb módosítást kapott. A Kárpátaljai Regionális Ügyészség most már „emberek halálát okozó terrorcselekmény” miatt folytatja a nyomozást. Az ügyészség közleményében korábban még „súlyos következményekkel járó terrorcselekmény” szerepelt.
Az ügyészség megjegyezte, hogy az életfogytig tartó börtönbüntetés akár már életben lehet a gyanúsítottnak, amit nemrég értesítettek. A halottkém vizsgálata már lezárult az első halálos áldozat esetében, ami megerősítette, hogy a robbanás végzett a férfival. A második áldozat vizsgálata még zajlik. Az is közölték, hogy a robbantót jelenleg egy egészségügyi intézményben ápolják és bűnügyi felügyelet alatt áll 24 órában. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője azt mondta a CNN-nek adott interjújában, hogy a jövőben növekedhet az oroszországi infrastrukturális létesítmények ellen végrehajtott dróncsapások száma. Azt is megkérdezték Budanovtól, hogy Ukrajna állt-e az eddig történt oroszországi dróncsapások mögött.
Az Ukrajinszka Pravda arról számolt be, hogy Londonban letartóztatták Dmitrij Ovszjannikovot, aki korábban Szevasztopol kormányzója volt, és a krími félszigeten nyújtott orosz ellenőrzés alatt. Egy kémfőnök szerint létezik egy terv, amelyben az Orosz Föderáció fontos infrastrukturális és katonai létesítményeit is célba veszik. Az őrült tervben az orosz civilek közvetlenül átélhetik a háború pusztításait, mint például az égő olajraktárak és megsemmisített gyárak. Ennek azonban Ukrajna lesz a fő haszonélvezője.
Az egykori vezető, Ovszjannikov, azzal vádolják, hogy megpróbálta megkerülni az ellene bevezetett nyugati szankciókat, ami miatt február 20-án meg kell jelennie a bíróságon. Ovszjannikov 2017 és 2019 közt volt Szevasztopol vezetője, majd az orosz ipari és kereskedelmi minisztériumban dolgozott mint miniszterhelyettes. Azonban 2020-ban menesztették a tárcától, miután balhéba keveredett egy reptéren. Emellett az Egyesült Királyság 2020 végén szankciókat vezetett be ellene, amelyek továbbra is érvényben vannak. Csütörtökön az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint 4415 ember lépett be Magyarországra az ukrán-magyar határszakaszon, míg a román-magyar határszakaszon 4251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a Donbász és Novorosszija gazdasági fejlődéséről szóló tanácskozáson beszélt arról, hogy a bankoknak nem kell félniük a szankcióktól. Putyin szerint a bankoknak bátran meg kell kezdeniük a munkát a régióban, mivel a korábban félelmet keltő szankciók már megtörténtek.
Putyin elmondta, hogy több mint 2000 kilométernyi utat, mintegy 6500 lakóházat és szociális létesítményt állítottak helyre kevesebb mint két év alatt a Donyecki Népköztársaságban, a Luhanszki Népköztársaságban, Zaporizzsjában és Herszon régiókban. Sok közülük lényegében újjáépült. A Krímhez és Szevasztopolhoz hasonlóan a Donbászban és Novorosszijában Putyin az új gazdasági övezet megszervezése után 75 vállalkozást jelentett be, amelyeknek több mint 42 ezer munkahelyet sikerült megőrizni és létrehozni. Az elnök hozzátette, hogy aktívabban kell belépniük ezekre a területekre és ott dolgozniuk.
Az orosz régiók további támogatását is megemlítette, akik vállalást vállaltak a donbászi és novorosszjai városok és falvak mellett. Továbbá meg szeretné jegyezni a önkéntesek, a közhasznú egyesületek és a politikai pártok képviselőinek munkáját. Az elnök kiemelte, hogy ebben a régióban fontos, hogy ne csak a meglévő vállalkozásokat, infrastruktúrát, iskolákat és kórházakat állítsák helyre mind gazdasági, mind szociális szempontból. Az új iparágak, új szociális létesítmények és munkahelyek létrehozását kell prioritásként kezelni a régiók hosszú távú, fenntartható fejlődése érdekében. Ez a legfontosabb feladatunk és célunk – foglalta össze az elnök.
